Trinexus 2013.03.01. 20:16

Néhány szó a korrózióról - és, hogy mit tehetünk ellene

A korrózióról

Ha hosszabb időre a vízen hagyjuk a hajónkat, vagy huzamosabb időre kikötjük, a vízben lévő fém alkatrészek
(farmotorok, hajócsavarok, kormánylapát a tengelyekkel) két különböző típusú korróziónak is ki vannak téve: elektrokémiai (vagy “természetes”) korróziónak, illetve elektrolitikus, vagy kóboráram okozta korróziónak, amit rendszerint belső vagy külső kóboráram okoz. Mindkét esetben a víz a vezető közeg. A hajó különböző fémötvözet alkotórészei viszonylag gyorsan korrodálódhatnak, attól függően, hogy milyen védő elemek vannak már felszerelve. A cikk röviden vázolja az elektrokémiai korróziót, valamint, hogy milyen óvintézkedésekkel csökkenthetjük a hatásait a külső motorokon és farmotorokon.
109036_La_corrosion_galvanique_comment_proteger_son_bateau.jpg109037_La_corrosion_galvanique_comment_proteger_son_bateau.jpg
Az elektrolízis és az elektrokémiai korrózió

Amikor két különböző fém kapcsolatba kerül egymással, majd valamilyen vezető közegbe (elektrolitba) kerülnek, közvetlen elektromos összeköttetés jön létre köztük, - valahogy úgy, mint az elemekben - ami elektrolízises korróziót eredményez. Az így létrejövő áram közvetíti az egyik fém ionjait a másikhoz. A fémeket elektrolízises korrózióra való hajlamuk szerint is osztályozzák, és ezt a hajlamot millivoltban (mV) mérik. A kevésbé nemes, elektronegatív fémek, mint például a cink, alumínium, vagy magnézium anódként működnek, és állapotuk romlik, ha katódként működő fémek közelében vannak, mint pl. az ólom, bronz, vagy rozsdamentes acél. Egy a Galvatest által kiadott dokumentumban, melynek címe “A hobbihajók katódos védelme”, a szerző leírja, hogy “az erős negatív elektromos potenciállal rendelkező fémek előszeretettel teszik tönkre az erős pozitív potenciállal rendelkezőket”. Tehát a dolog a fémek különböző elektromos potenciáljából vagy feszültség különbségéből ered.

Tehát ha egy egész szezonra vízen hagyjuk a hajót, a víz alatt lévő fém alkatrészeknek árthat ez az elektrolízises jelenség. Ez a helyzet például, ha egy alumíniumötvözetből készült farmotor csatlakozik egy rozsdamentes acél hajócsavarhoz: a védetlenül hagyott farmotor az anód, és a rozsdamentes acél hajócsavar pedig a katód. A korrózió miatt először a festék kezd lerepedezni a széleken, illetve egy porszerű anyag képződik a farmotor felületén. Hosszú távon pedig az elektrolízises korrózió károsíthatja a védetlenül hagyott farmotor struktúráját is.

109038_La_corrosion_galvanique_comment_proteger_son_bateau.jpg

V
édelmi intézkedések

Az elektrolízises korrózió elleni védelem érdekében helyezzünk egy kevésbé nemes fémdarabot, pl. cinket, alumíniumot vagy magnéziumot az egymáshoz kapcsolódó fém alkatrészek közelébe. Ez az “áldozati anódnak” is nevezett fémdarab fog a fő farmotor részek helyett feloldódni, melyek így katódossá válnak.

Több száz féle, különböző méretű és funkciójú anódot lehet ma már vásárolni. Ahhoz, hogy igazán jól védelmet tudj létrehozni a hajód számára, tudnod kell, hogy pontosan milyen méretű anódokra van szükséged, és hova kell helyezni őket – ezekről a motor vagy hajó használati utasításából tájékozódhatsz. Egy hajókereskedőnél is rákérdezhetsz, és itt a nagyobb farmotormárkákhoz (Volvo, Mercury) pótalkatrészeket is vásárolhatsz. Illetve vehetsz különböző méretű anódokat, és felszerelheted őket azokra az alkatrészekre, amiket szeretnél katódos védelemmel ellátni, pl. kormánynegyed, tengelyek, kormánylapátok.

images.jpg

Anód típusok és élettartamuk

Az, hogy milyen típusú áldozati anódra van szükséged, attól függ, hogy hol vetsz horgonyt. Például az alumínium anódok sós- és édesvízben is használhatóak. Könnyűek, de hamar elhasználódnak – főleg sós vízben, ami jobb vezető. A cink (Zn) anódokat sós és félsós vízhez ajánljuk. Végül, de nem utolsó sorban, a magnézium (Mg) anódok drágábbak, és csak édesvízben hatékonyak.

Ha azt tervezed, hogy néhány hónapra vízen hagyod a hajódat, akkor előbb cseréld ki rajta az anódokat. Megjegyzendő, hogy elég ritkán, de előfordul, hogy egy pár hónapos intervallumra nem elég egy anód, és többször is cserélni kell: például, ha a hajód a kikötői hálózati összeköttetés miatt ki van téve áramszivárgásnak (kóboráram-korrózió), belső szivárgásnak, vagy egy közelben horgonyzó hajóból eredő elektromos szivárgásnak. Az általános szabály az, hogy akkor cseréld le az anódokat, amikor már kb. félig elhasználódtak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hajos.blog.hu/api/trackback/id/tr345112243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása