Érdekességek a hajózás világából.

A leggyakoribb, lerobbanást okozó problémákat bemutató sorozatunk befejező részét olvashatjátok

#9: Jön be a víz

Azt látod, hogy a fenékvíz-szivattyú a szokásosnál többet megy; vagy hirtelen azt veszed észre, hogy a hajó elnehezül, és úgy tűnik, kezd megtelni vízzel.

Megoldás: először is nézd meg, nem felejtetted-e el véletlenül bedugni a fenékvízleeresztő-dugót (ne aggódj, mindannyian elfelejtettük már legalább egyszer), illetve hogy nem mentél-e neki egy jéghegynek; ha ezeket kizárhatjuk, akkor az emelkedő vízszint leggyakoribb oka egy megrongálódott vízvezeték lehet – vagy a motor hűtő- és kipufogórendszerben, vagy esetleg az előhal-tartályt vagy a fedélzet-tisztító rendszert tápláló vízvezetékek valamelyikében. A motor leállításával a hűtőrendszerből fakadó szivárgás is meg kell szűnjön, mivel a legtöbb gyártó beépít valamilyen elzárószelepet a vízbemeneti nyílás mellé.
Akinél van tartalék vízcső és fogó, gyorsan kicserélheti a szivárgó vezetéket. Ám ha nem vagy kellően készült, akkor is megtehetsz annyit, hogy a szivárgó végen megrövidíted a csövet, vagy szigetelő szalagot tekersz köré több rétegben; ezekkel is ki tudod húzni addig, míg vissza nem érsz a parthoz. Ha megsérül egy cső a külmotor burkolata alatt, attól még nem fogsz elsüllyedni, de károsíthatja a motort, és akár le is állíthatja.

Megelőzés: olykor vizsgáld meg és cseréld le a gyanús vagy elöregedett vízcsöveket és a hozzájuk tartozó alkatrészeket.

Legyen nálad: tartalék tömlőbilincs, borotvapenge vagy recés kés a sérült csővégek levágásához, valamint vízálló szigetelőszalag.

#10: Nem tudsz állítani a külmotor helyzetén

A külmotorod pozícióváltója beragadt, nem tudod állítani; szóval teheted is fel az utánfutóra és irány az autópálya.

Megoldás: ha kizárható, hogy egy biztosíték lenne a ludas, akkor valószínűleg valamilyen mechanikai / hidraulikai problémáról lesz szó. A legegyszerűbb megoldás, ha szépen hátramész és magad emeled fel a motort a megfelelő helyzetbe. Ehhez tudnod kell, hogy pontosan hol van a kioldó szelep – ez általában egy kisebb csavar a külmotor aljánál. Ha kinyitod ezt a szeleped, azzal kiengedsz némi nyomást a hidraulikus rendszerből, ami által a motort már lehet majd állítani.

Megelőzés: mindig ellenőrizd, hogy megfelelő-e a folyadékszint, és olykor nézd át a rendszert, hogy nincs-e valamilyen szivárgás, vagy nem kerül-e többletvíz a folyadéktartályba.

Legyen nálad: sima és csillagfejű csavarhúzó a szelep megnyitásához.

Összefoglalás

Megelőzés: Belső munka

Csak mert egy hajó tisztának tűnik kívülről, az még nem jelenti azt, hogy rendesen karban is van tartva. A hajókereskedők történeteiben újra és újra hallunk azokról a hajótulajdonosokról, akik megszállottan tisztogatják és polírozzák hajójukat, ám annál kevesebb időt szentelnek a belső részek karbantartásának. A karbantartás a legtöbbünknek nem okoz különösebb élvezetet, de már egy kis megelőzéssel is sok gondtól mentesítheted magad. Ahhoz, hogy észben tudd tartani, mikor mit kell ez ügyben csinálnod, javasoljuk, hogy beszélj egy helyi, lehetőleg minősített hajókereskedővel, hogy segítsen neked összeállítani egy karbantartási listát. Aztán kövesd is ezt a listát – így nagy eséllyel megkímélheted magad a váratlan lerobbanástól.

Az első számú lerobbanási ok:

A Top 10-es listánkat kicsit félretéve, kérdezd meg magadtól: mi az első számú ok, ami miatt a legtöbben segítségért kénytelenek folyamodni?


Hát igen: kifogynak az üzemanyagból. Persze tudjuk, hogy te ennél sokkal okosabb vagy, de azért nem árthat, ha megnézed, rendesen működik-e az üzemanyagszint-mérőd, illetve ha van valami fogalmad a hajód üzemanyag fogyasztásáról – ezek is segíthetnek megelőzni azt a bizonyos kellemetlen segélyhívást.



Jövő héten ismét jelenkezünk valamilyen hajózással kapcsolatos érdekes és praktikus cikkel! Addig is jó hétvégét és Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk!

Ismét jelentkezünk a hajók leggyakoribb hibáit, és azok kiküszöbölési lehetőségeit taglaló cikksorozatunk következő részével.

#6 Vibráció

Minél gyorsabban próbálsz menni, annál erősebb a vibráció. Az is előfordulhat, hogy látod, a motor nagyon igyekszik, a hajó mégis egyre lassabban megy.

Megoldás: Valószínűleg a hajócsavarral lesz a gond. Ha megsérül vagy egy része elhajlik, az okozhat egyenetlen menetet és vibrációt; lehet, hogy egy vontatókötél zavarja a tengelyt; illetve akár egy kisebb tárggyal való ütközés is elég fémet verhet le vagy deformálhat el ahhoz, hogy a hajtóerő ne legyen megfelelő. 
Az is előfordulhat, hogy ugyan úgy tűnik, minden rendben a hajócsavarral, ám mégis van rajta elég sérülés és torzulás ahhoz, hogy kavitációt vagy vibrációt okozzon. Ha nem tudod kicserélni a hajócsavart – ami egyébként a vízen nem feltétlenül ajánlott – a legjobb amit tehetsz, hogy lelassítasz és igyekszel minél hamarabb visszajutni a parthoz.

Ha valamilyen zsinórféle – főleg ha monofil – egészen a hajócsavar-betétig bevette magát, akkor lehet, hogy le kell állítanod a motort, amíg le nem tudod venni és meg nem tudod tisztítani a hajócsavart. A legtöbb külső, és külső/belső motor elvisel valamennyi zsinórt, de ha már érezhető a teljesítménycsökkenés, akkor ne hanyagold el a dolgot, mivel akár végleges károsodáshoz is vezethet.

A külmotoroknál előfordulhat, hogy a hajócsavar-betét gumirésze elöregedik, és miatt nem tartja rendesen a betétet a helyén, aminek következtében csökken a teljesítmény. Ez esetben megint csak otthon kell majd szétszerelned és megnézned a dolgokat.

Megelőzés: hordhatsz magaddal egy tartalék hajócsavart, a cseréléshez szükséges eszközökkel. Ám ahhoz, hogy élesben sikeresen ki tudd cserélni, érdemes gyakorolnod otthon.

Legyen nálad: védőkesztyű és a csavar típusának megfelelő szerelőkulcsok

.#7: Nem tudsz váltani

Távolodsz a kikötőtől, és rányomsz a váltóra. A hajó nem megy át alapjárati sebességbe; a váltó nem vált.

Megoldás: ha elektronikus vezérlésed van, lehet, hogy kiment egy biztosíték. Ám mivel a kisebb hajók 90%-ában még mindig mechanikai kábeles biztosítékkal működő váltó van, valószínűbb, hogy megszakadt valahol az összeköttetés. Kezdd a vizsgálódást a sebességváltónál, nézd meg, hogy a kábel és a váltókar közötti összeköttetés rendben van-e a váltóházon. Ha belső korrózió miatt beragadt a kábel, mozgasd meg egy kicsit, hogy kiszabadítsd – vagy ha szükséges, válts kézzel a motornál / sebváltótóműnél –, csak figyelj rá, hogy ezután ne próbálkozz semmilyen extra manőverrel. Ha úgy látod, a probléma nem annyira a kábeleknél, hanem inkább a sebváltóműnél lehet, lehet, hogy konkrét sebváltómű hibáról van szó – amely esetben kint a vízen nemigen tudsz bármit is tenni.

Megelőzés: a sebváltómű hiba leggyakoribb oka a váltó-olaj hiánya, tehát pótold és cseréld rendszeresen az olajat. Rendszeresen nézd meg a kábelvégeket és más alkatrészeket is, és olykor szervizeltesd meg a kábelt.

Legyen nálad: sebváltómű olaj, kábelek, műanyag kötöző és pillanatragasztó, az összeköttetések gyors javításához.

#8: Nem működik a kormány

Elfordítod a kormányt, de a motor nem fordul; vagy pedig a kormány beragadt és nem mozdul.

Megoldás: a legvalószínűbb az, hogy a kormányzórendszerben kevés a hidraulikus folyadék, vagy szivárog valahol. Pótold a folyadékot, és ha valóban szivárgást észlelsz a konzolnál vagy egy csatlakozásnál a motor környékén, próbáld meg a csatlakozást megerősíteni. Ha a kormány nem mozdul, lehet szó mechanikai problémáról – valószínűleg a kormánymű kar csatlakozása lazult ki. Ha mechanikus kormányzórendszerrel rendelkező hajóról van szó, a kábelrendszeren belül bárhol felléphet probléma – a legjobb, ha az összes kábelt és huzalt átnézed.

Megelőzés: olykor ellenőrizd le a kormány-folyadékot, valamint nézd meg és kend át kenőanyaggal a mechanikus rendszereket.

Legyen nálad: egy plusz üveg hidraulikus folyadék és egy kisebb tölcsér.

Ahogy ígértük, folytatjuk a hajókkal előforduló leggyakoribb problémák és megoldásuk bemutatását.

#3: Túlmelegedő motor

Azt látod, hogy a hőmérőn folyamatosan emelkedik a hőmérséklet. Ez majdnem mindig azt jelzi, hogy a hűtővíz-keringéssel van valami gond. A kocsikkal ellentétben a legtöbb hajómotoron nincs hűtőberendezés, és ehelyett a hűtést egy vízkeringető rendszer teszi lehetővé. Ha ez a keringés megáll, vagy lelassul valami miatt, a motor túlmelegszik, és végül leáll.

Megoldás: keresd meg a hiba forrását. Az esetek túlnyomó többségében a vízbevitelt akadályozza valami: hínár, sár, vagy egy nejlonzacskó. Keresd meg, hogy hol jön be a víz a hajóba, és tisztítsd meg a nyílást.
Egy meglazult tömlőbilincs, vagy megrongálódott vízcsövek is lelassíthatják a vízkeringést, illetve az esetlegesen kifröccsenő víz károsíthatja a motort.

Megelőzés: rendszeresen vizsgáld meg és cseréld le a turbinalapátot. Azt is nézd meg, milyen állapotban van a turbinaház; ha korrodálódik, az rossz hatással lehet még egy amúgy jó szivattyú teljesítményére is. Ellenőrizd (vagy nézesd meg szerelővel) a kipufogó rendszert is, hogy nem lépett-e fel korrózió, vagy nem tömítette-e el valami. Bizonyos időközönként érdemes a hattyúnyakat és egyéb kipufogó alkatrészeket is közelebbről megnézetni. A zárt vízkörű hűtőrendszerrel rendelkező motoroknál (ami végül is nem más, mint egy bejövő vízzel működő hűtőberendezés) más problémák is felléphetnek, mint például a hőcserélő eltömődése. A hűtőfolyadék rendszeres pótlása mellett az általános karbantartás is kulcsfontosságú.

Legyen nálad: drótféle az esetleges eltömődések kipiszkálásához. 

#4: Nem akar beindulni

Aki fordított már el indítókulcsot, az tudja, milyen frusztráló, ha nem hall semmit válaszként. Nagy valószínűséggel ez is egy elektronikai probléma – egy merülő vagy lemerült akkumulátor, vagy egy hiba valahol a gyújtóáramkörben.

Megoldás: nézd meg a vészleállítót, hogy a váltókar semleges helyzetben van-e. Ezután nézd meg az indítókapcsolót. Néha a műszerfalon lévő indítókapcsoló egyszerűen kilazul, aminek hatására az egész kapcsoló mechanizmus fordul a kulccsal együtt. Ezt egyszerű orvosolni – a műszerfal belső részén meg kell szorítani a csavarokat és anyákat. Ha az indító felhörög ugyan, de mégsem indul, lehet, hogy egy lemerült akku a probléma, de az is lehet, hogy valamilyen csatlakozási hibáról van szó.

Megelőzés: megint csak – időről időre ellenőrizd, tisztítsd, és ha szükséges, cseréld ki a vezetékeket. Ha a „legénység” a hajón rendezett bulikkal rendszeresen lemeríti az akkumulátort, lehet, hogy érdemes beszerelned egy plusz akkut, vagy olyan mérőszerkezetet, ami ellenőrzi a töltöttséget, és tartalékol némi töltést az indításhoz.

Legyen nálad: védett nyelű csavarhúzó, szerelőkulcs-készlet


#5: Hirtelen leállás

Ha szerencséd van, pusztán annyi történt, hogy valaki véletlenül nekiment a vészleállítónak. Vagy lehet, hogy kifogyott az üzemanyag. Ha ezek közül egyik sem áll fenn, általában valamilyen elektronikai hibáról van szó. További lehetséges okok: kiégett egy biztosíték, kioldott egy megszakító, csatlakozási hiba, vagy korrózió.


Megoldás: kezdd a vizsgálódást az egyszerűbb lehetőségekkel. Ha a hajódon van valamilyen vészleállító vagy lopásgátló, nézd meg, nem lazult-e ki a kulcs. Előfordul, hogy úgy tűnik, a helyén van, én mégis kilazult egy kicsit, épp eleget ahhoz, hogy aktiválja a kapcsolót. 
A gyújtáskapcsoló is elromolhat, vagy lehet nála csatlakozási hiba, és ugyan ez nagy valószínűséggel megmutatkozik az indításkor, mégis megéri kicsit játszani a kapcsolóval (és megnézni a hozzá tartozó megszakítót vagy biztosítékot) mielőtt továbblépnél a motorral való babráláshoz.Ott ahol a valódi munka zajlik, és ahol a nagyobb kábelek laknak, a korrózió okozza a legtöbb problémát. Sok hajós, ha rendszeresen ellenőrzi is az akkumulátorokat, elfelejti, hogy a kábeleknek van egy másik végük is, amikre olykor szintén ráfér némi tisztítás.
Ha ennél bonyolultabbnak bizonyul a probléma, akkor sajnos lehet, hogy végül a mobilod lesz a megoldás kulcsa...

Megelőzés: tanuld meg rendesen a gyújtó rendszer részeit, rendszeresen ellenőrizd le és tisztítsd meg őket, és kend be a fedetlen csatlakozásokat valamilyen korróziógátló anyaggal.

Legyen nálad: vezetéktisztító kefe a csatlakozóvégek tisztítására és korróziógátló anyag.

A következő hetekben végigmegyünk néhány gyakran előforduló problémán, amik a hajók gyakran váratlan lerobbanásához vezethetnek, valamint bemutatjuk a lehetséges megoldásaikat is, hogy segítsünk felkészülni az esetleges problémákra!

10 egyszerű megoldás a leggyakoribb hajós problémákra

Lehet, hogy Te is láttad már a következő matricát egy hajó hátulján: „Még mindig jobb egy rossz nap a hajón, mint egy jó nap a munkahelyen”. Ez aranyos, de biztos, hogy így éreznél, ha mondjuk a parttól 15 kilométerre sodródnál a nyílt vízen, egy rakomány fáradt és mogorva utassal, miközben a motor az Istennek sem akar beindulni? Hát, ebben a helyzetben nem vicces szlogenre van szükséged – hanem egy tervre.

Előfordul, hogy az egyetlen lehetőséged, hogy segítséget kérj , vagy hivatásos hajóvontatóktól, vagy egy hajóstársadtól. De azért a legtöbb esetben egy felkészült kapitány el tudja végezni azokat a szükséges javításokat, amikkel már segítség nélkül vissza lehet juttatni a hajót a kikötőbe. Megkértünk pár tapasztalt hajó szerelőt, hogy osszák meg velünk azt a 10 leggyakrabban előforduló hibát, ami miatt a hajók lerobbanhatnak, aztán összegyűjtöttünk olyan gyakran említett megoldásokat, amikkel ezeket orvosolni lehet, illetve hogy hogyan lehet elejét venni annak, hogy a jövőbeni kiruccanásoknak váratlan vége legyen.

#1: „Fröcsögés” és Elgyengülés

Úgy tűnik, mintha a hajódban lassan fogyna a szufla (és az első számú lerobbanási ok, az üres üzemanyagtartály kizárható). Nagy valószínűséggel a szűrővel van gond, vagy eldugultak a gyertyák. 

Megoldás: cseréld ki az üzemanyag szűrőt – ugye hoztál pótalkatrészt? Ha nem, akkor vedd ki és tisztítsd meg a szűrő elemet az esetleges rárakódott törmeléktől, és szabadulj meg az esetlegesen felgyülemlett víztől. Ha külső-belső motoros hajód van, ne felejtsd el alaposan kiszellőztetni a motor dobozát, mielőtt újraindítod. Ha ezt nem teszed meg, az eltömődött szűrő csak a kisebbik probléma lesz. 



Megelőzés: lehet, hogy rossz üzemanyagot vettél, de még valószínűbb, hogy már a hajódban ment tönkre. Ha hosszabb időre majdnem üresen hagyod az üzemanyag tartályt, az páralecsapódáshoz vezethet és víz kerülhet az üzemanyagba. Ha hosszabb időre hagyod magára a hajód, előbb töltsd fel a tartályt, és ha ez 3 hónapnál hosszabb idő, érdemes elgondolkodni üzemanyag stabilizáló használatán. Ez esetben ne felejtsd el elég hosszú ideig járatni a hajót ahhoz, hogy a kezelt üzemanyag is bekerüljön a motorba. A régebbi tartályoknál előfordulhat, hogy némi törmelék gyűlik össze az alján, ami felkavarodhat, ahogy csökken az üzemanyag-szint. Erre a legjobb megoldás az erősebb szűrés lehet – esetleg vehetsz egy nagyobb üzemanyag-szűrőt. És ne feledkezz meg a pótalkatrészekről! 
Ha nem az üzemanyaggal van a baj, akkor lehet, hogy a gyújtógyertyákkal. Ez főleg a régebbi külmotorok esetén gyakori, de megéri megnézni őket bármilyen más fajta motornál is. Itt is fontos, hogy legyen nálad pótalkatrész, és az esetleges szereléshez szükséges eszközök.

Legyen nálad: plusz szűrő vagy szűrő elem, és egy szerelőkulcs.

#2: Hajtószíj-szakadás
Valószínűleg az általános motorzajban nem fogod meghallani, ha elszakad a hajtószíj, de rá fogsz jönni, hogy valami nem stimmel, ha a túlmelegedést jelző lámpa elkezd világítani, vagy ha a feszültségmérő azt jelzi ki, hogy a generátor nem működik. A hajtószíj-szakadás belmotorral rendelkező hajóknál fordul elő, és elég hamar leálláshoz vezethet. Működő hajtószíj nélkül nincs se generátor, se vízpumpa.

Megoldás: sok infót lehet találni az interneten különböző trükkökről, hogy hogyan lehet átmeneti hajtószíjat eszkábálni damilból, harisnyából, és hasonlókból; amik lehet, hogy működőképesek is, ám nem sokkal egyszerűbb magadnál tartani egy pótszíjat, a cseréléshez szükséges szerszámokkal együtt?



Megelőzés: rendszeresen ellenőrizd, szorítsd és tisztítsd meg a szíjat; illetve nem árthat megvizsgálni a csigák állapotát is. Olykor a korrózió létrehozhat rajtuk olyan durvább felületi részeket, amik rövid időn belül elkoptatják és kinyírják a szíjat.

Legyen nálad: hajós szerelődoboz, amiben megtalálható minden alapvető szereléshez szükséges eszköz. 


#3 Túlmelegedő motor... 

A lehetséges problémák és megoldásuk leírása folytatódik jövő héten!

A korrózióról

Ha hosszabb időre a vízen hagyjuk a hajónkat, vagy huzamosabb időre kikötjük, a vízben lévő fém alkatrészek
(farmotorok, hajócsavarok, kormánylapát a tengelyekkel) két különböző típusú korróziónak is ki vannak téve: elektrokémiai (vagy “természetes”) korróziónak, illetve elektrolitikus, vagy kóboráram okozta korróziónak, amit rendszerint belső vagy külső kóboráram okoz. Mindkét esetben a víz a vezető közeg. A hajó különböző fémötvözet alkotórészei viszonylag gyorsan korrodálódhatnak, attól függően, hogy milyen védő elemek vannak már felszerelve. A cikk röviden vázolja az elektrokémiai korróziót, valamint, hogy milyen óvintézkedésekkel csökkenthetjük a hatásait a külső motorokon és farmotorokon.

Az elektrolízis és az elektrokémiai korrózió

Amikor két különböző fém kapcsolatba kerül egymással, majd valamilyen vezető közegbe (elektrolitba) kerülnek, közvetlen elektromos összeköttetés jön létre köztük, - valahogy úgy, mint az elemekben - ami elektrolízises korróziót eredményez. Az így létrejövő áram közvetíti az egyik fém ionjait a másikhoz. A fémeket elektrolízises korrózióra való hajlamuk szerint is osztályozzák, és ezt a hajlamot millivoltban (mV) mérik. A kevésbé nemes, elektronegatív fémek, mint például a cink, alumínium, vagy magnézium anódként működnek, és állapotuk romlik, ha katódként működő fémek közelében vannak, mint pl. az ólom, bronz, vagy rozsdamentes acél. Egy a Galvatest által kiadott dokumentumban, melynek címe “A hobbihajók katódos védelme”, a szerző leírja, hogy “az erős negatív elektromos potenciállal rendelkező fémek előszeretettel teszik tönkre az erős pozitív potenciállal rendelkezőket”. Tehát a dolog a fémek különböző elektromos potenciáljából vagy feszültség különbségéből ered.

Tehát ha egy egész szezonra vízen hagyjuk a hajót, a víz alatt lévő fém alkatrészeknek árthat ez az elektrolízises jelenség. Ez a helyzet például, ha egy alumíniumötvözetből készült farmotor csatlakozik egy rozsdamentes acél hajócsavarhoz: a védetlenül hagyott farmotor az anód, és a rozsdamentes acél hajócsavar pedig a katód. A korrózió miatt először a festék kezd lerepedezni a széleken, illetve egy porszerű anyag képződik a farmotor felületén. Hosszú távon pedig az elektrolízises korrózió károsíthatja a védetlenül hagyott farmotor struktúráját is.



Védelmi intézkedések

Az elektrolízises korrózió elleni védelem érdekében helyezzünk egy kevésbé nemes fémdarabot, pl. cinket, alumíniumot vagy magnéziumot az egymáshoz kapcsolódó fém alkatrészek közelébe. Ez az “áldozati anódnak” is nevezett fémdarab fog a fő farmotor részek helyett feloldódni, melyek így katódossá válnak.

Több száz féle, különböző méretű és funkciójú anódot lehet ma már vásárolni. Ahhoz, hogy igazán jól védelmet tudj létrehozni a hajód számára, tudnod kell, hogy pontosan milyen méretű anódokra van szükséged, és hova kell helyezni őket – ezekről a motor vagy hajó használati utasításából tájékozódhatsz. Egy hajókereskedőnél is rákérdezhetsz, és itt a nagyobb farmotormárkákhoz (Volvo, Mercury) pótalkatrészeket is vásárolhatsz. Illetve vehetsz különböző méretű anódokat, és felszerelheted őket azokra az alkatrészekre, amiket szeretnél katódos védelemmel ellátni, pl. kormánynegyed, tengelyek, kormánylapátok.



Anód típusok és élettartamuk

Az, hogy milyen típusú áldozati anódra van szükséged, attól függ, hogy hol vetsz horgonyt. Például az alumínium anódok sós- és édesvízben is használhatóak. Könnyűek, de hamar elhasználódnak – főleg sós vízben, ami jobb vezető. A cink (Zn) anódokat sós és félsós vízhez ajánljuk. Végül, de nem utolsó sorban, a magnézium (Mg) anódok drágábbak, és csak édesvízben hatékonyak.

Ha azt tervezed, hogy néhány hónapra vízen hagyod a hajódat, akkor előbb cseréld ki rajta az anódokat. Megjegyzendő, hogy elég ritkán, de előfordul, hogy egy pár hónapos intervallumra nem elég egy anód, és többször is cserélni kell: például, ha a hajód a kikötői hálózati összeköttetés miatt ki van téve áramszivárgásnak (kóboráram-korrózió), belső szivárgásnak, vagy egy közelben horgonyzó hajóból eredő elektromos szivárgásnak. Az általános szabály az, hogy akkor cseréld le az anódokat, amikor már kb. félig elhasználódtak.

Fogadd meg 10 lépésből álló tanácsunkat, és a kikötés sokkal könnyebben fog menni!

A kikötőbe való beállás - főleg ha egy zsúfolt helyről van szó - gyakran az egyik legstresszesebb része a hajózásnak. Ám ennek nem kell így lennie! Van 10 szabály, amit ha lelkiismeretesen betartasz, nem csak sokkal jobban fogsz tudni szűk helyeken is manőverezni, hanem általában jobb hajós válhat belőled.

1. Számú Szabály: mindig csak akkora sebességgel közelíts a dokkhoz, amilyennel nem félsz meg is érkezni.
2. Számú Szabály: a hajódon csak egy kapitánynak van helye.
3-10. Számú Szabályok: lásd 1. és 2. Szabály; ha kétségeid vannak, nézd át újra a 2. Szabályt.
Na jó, ennél talán némileg többről van szó, de a lényeg, hogy ha megfontoltan és módszeresen jársz el, a legreménytelenebb kikötési helyzetekből is profiként jöhetsz ki.



Tervezz
Az előzetes tervezés minden esetben kulcsfontosságú; ez a kikötésre is vonatkozik, legyen szó egy csónakról, egy 150 láb hosszú motorjachtról vagy a USS Enterprise-ról.
Ami a legfontosabb, hogy ismerd ki a hajódat, hogyan viselkedik minimum sebességen. Minél jobban beérzed a hajód, annál magabiztosabban fogsz tudni beállni akár egy szűk helyre is, és képes leszel hamarabb látni az esetleges problémákat, mint hogy azok bekövetkeznének. Szállj hajóra gyakrabban! Igyekezz összedolgozni a természeti erőkkel is - egészen jó szövetségesek is lehetnek, ha előre belekalkulálod a szelet és az áramlatokat is a kikötési tervedbe. Szintén fontos számolni a kikötő ki- és bejárataival és az esetleges onnan érkező hajókkal.

Haladj lassan
Minél lassabban haladsz, annál kisebb az esélye, hogy bármi baj történjen, illetve így több időd marad szükség esetén változtatni a beállás menetén. A legjobb, ha lassan, meggondoltan haladsz a procedúra közben; kerüld a hirtelen, nagy mozgásokat, mivel a hajón nincs fék, így jóval nehezebb lelassítani. Ha pedig elsőre nem megy jól a dolog, nem baj, ha tenned kell egy kört - aki azt mondja, hogy még sose kényszerült erre, az hazudik.

Hé, Kapitány!
Minden kikötőben van egy "mindentudó" hajós, aki nem átall kéretlen tanácsokat osztogatni, amivel csak megzavar és megnehezíti a dolgodat. Ne feledd, egyetlen ember van, aki felelős a hajó és a legénység biztonságáért: Te! A másik, amit nem árt észben tartanod: a legtapasztaltabb kapitány és legénység is átbeszéli a kikötés menetét az "akció" előtt. Ez az egyik legfontosabb tényező - mindenkinek legyen tiszta, hogy mit kell csinálnia, illetve ki maradjon ülve, hogy ne legyen útban.

Most pedig indulj a hajódra, és mától ahelyett, hogy előre félnél tőle, izgatottan várhatod a kikötést!

Ha akku kábelekről van szó, lehet, hogy a láthatatlan dolgok fognak gondot okozni!

Az akkuk nem voltak még olyan régiek, de az indító mégis elég keservesen hörgött, mielőtt sikerült végül a motort beindítani. Pedig a három éves Optima Bluetop Series 27 Dual-Purpose akkumulátor az előzetes tesztelés során jó állapotúnak bizonyult.

Akkor, gondoltam, nézzük meg a drótvégeket és az akku sarukat. Megtisztítottam az érintkezéseket, és meghúztam az akkukhoz, kapcsolóhoz, indítóhoz és a motorblokkhoz tartozó kábelrögzítő csavarokat - mindhiába. Az indítás továbbra is enyhén szólva vérszegény maradt.

A következő az volt, hogy megnéztem a kábelekben az ellenállást egy műszerrel (multimétereken találunk ohm-mérőt) - ekkor kezdett tisztulni a kép. A motort és az akkut összekötő fő test kábelben az elektromos ellenállás kiverte a plafont. Ugyanez volt a helyzet az egyik akkut az indító kapcsolójával összekötő pozitív kábelben. Megvolt hát a tettes - új, hajózási minőségű cinezett réz kábeleket szereltem be. És igen, a különbség rögtön egyértelmű volt: a motor harsány berregéssel rögtön beindult!
Aztán "boncolásnak" vetettem alá az előző kábeleket, amikben olyan magas volt az ellenállás. Az eredmény igazi rémálom volt: szétporladóban lévő, elszenesedett kábelbelsők. Hogyan alakult ki ez a rémes állapot? A kábeleket hét éve vettem - nem voltak tehát túl régiek, de az állandó tengervizes környezetben történő használat mellett ki voltak téve a korróziónak. A sónedves pára, talán némi akkusavval párosítva áthatolt a szigetelésen - valahol az akkusaru érintkezési pontjain keresztül. Miután a korrózió bevette magát, a megnövekedett elektromos ellenállás miatt keletkezett extra hő tönkretette a réz vezetékeket.

A rossz kábelek komolyabb problémákat is okozhatnak, akár tüzet is. Miközben a generátor próbál töltést átnyomni az egyre rosszabb állapotú kábelen, a fokozódó hőtől a rendszer akár ki is gyulladhat. Egy rossz test kábel akár a generátor töltő képességét is visszavetheti. És mivel a keletkező fölös áram nem tud átjutni az akkuba, ez akár a diódák felrobbanásához is vezethet. Szóval ha az akkuk gyengének tűnnek, először ellenőrizd le a kábeleket a következő 6 bevált tipp segítségével.

Jelek, amik veszélyre utalhatnak:

1. Hallgass: a nehéz indítás az első jele annak, hogy valami nincs rendben. Ne hagyd figyelmen kívül!
2. Tapogass: járatás után tapogasd át az összes akku kábelt. Ha bármelyik forró, keresd meg az okát.
3. Szagolj: a túlmelegedő kábeleknek jellegzetes kellemetlen szaguk van. Ha bármi furcsa szagot érzel, járj utána.
4. Hajlíts: Finoman hajlítsd át a kábeleket. Ha az egyik ellenáll vagy ropogva megtörik - nem is kell tovább keresned.
5. Nézz: Figyeld a műszert; ha 14.5 voltnál többet mutat, az nem jó jel. 
6. Ellenőrizz: egy ellenállás-mérő (pl. multiméterben) segítségével teszteld az ellenállást. Ha 1 ohm-nál többet mérsz, az bizony azt jelenti, hogy baj van.

Új bikát tervezel venni a hajódhoz?

Meg akarsz bizonyosodni róla, hogy a kinézett hajón lévő bika elég stabilan van felszerelve? Összeírtunk néhány szempontot, amiknek segítségével megállapíthatod, elég jók-e a hajódon lévő bikák, illetve segíthetnek új bika vásárlásakor is a megfelelő kiválasztásában.

Elmondjuk, mire figyelj:

1. Rögzítés A bika mindig anyákkal és alátétekkel együtt kell, hogy legyen átcsavarozva. Ugyan a csavarok majdnem ugyanolyan erősen ellenállnak a tengelyirányú terhelésnek, a bikára ható húzóerőnek gyakran van függőleges összetevője is.

2. Hátlap Egy hátlap segít eloszlatni a terhelést, és csökkenti annak a veszélyét, hogy a túlterhelés miatt a fedélzetben repedések keletkezzenek. Válassz üveg bevonatú furnérlemezt, üveggyapot-lapokat (mint pl. a „G-10”), vagy vágott és egymásra rakott alumínium lapokat, hogy elég vastag legyen.

3. Fedélzet A furnérlemez alapú, vagy olyan fedélzettel rendelkező hajóknál, ami eleve meg van erősítve hátlapokkal, nem szükséges a bikához plusz hátlapot szerelni.

4. Az anyag A legjobb bikák alumíniumból, rozsdamentes acélból, vagy bronzból készülnek. A bevonatos kevert fém tartozékokat messziről kerüld el. Kisebb hajók esetén, vagy kötél rögzítő tartozékokhoz, mint pl. a zászló felhúzó kötél, a műanyag bikák még elfogadhatóak.

5. Méret A bika akkora legyen, hogy a hajódnak megfelelő átmérőjű kötélből legalább kettő elférjen rajta.

6. Minta Az ábrán látható csúcsos végű és négycsavaros talpazatú, üllő-formájú bikát eredetileg Nathanael G. Herreshoff tervezte 1890-ben. A kötelet jól el lehet rendezni rajta, erősen tart, és lekerekített formájának köszönhetően kevésbé hajlamos a kopásra és nem akad bele dolgokba.

A cikk megjelenését a Trinexus Aqua Hajósboltok támogatta.

A Boating magazin szerkesztői összeállítottak egy rövid listát a kedvenc 2012-es hajóikról.

Minden évben több száz új hajóval találkozunk, és nem sajnáljuk az energiát, hogy a legszűkebb átjárón is átmásszunk, hogy felmérhessük a hajó szerkezetének és kivitelezésének minőségét, és hogy a motort is megjárassuk, hogy lássuk, hogy is viszi a vizet. Egyes hajók jobban kiemelkednek a többi közül, vagy azért, mert magasabbra teszik a mércét egy kategóriánál, új kategóriát hoznak létre, vagy mert annyira jól vannak összerakva, hogy egyszerűen nem lehet őket máshoz hasonlítani. Jöjjön itt 6 a 2012-es kedvenceink közül.

Meridian 541 Sedan 

Összegzés: A Meridian első olyan hajója, melyet az elejétől pod drive-okhoz terveztek; ez az 50 láb hosszú hajó könnyen kezelhető, mint egy sporthajó, ám a plusz teret is jól kihasználja. Ez a hajó kifejezetten jó társasági összejövetelekre, a hátsó kormányfülékben berendezett bártól kezdve a konyhán át az emeleti szalonig. A fedélzet alatti részben pedig a minden igényt kielégítő főlakosztály valódi luxuskörülményeket biztosít.

Ami megfog benne: a kormányfülkét és a konyhát egy elhúzható üvegfal választja el, így a két helységet egybe lehet nyitni – remek társasági teret tudunk így létrehozni.

Még a hajózással különösebben nem foglalkozó laikusok is izgatottan figyelték a híreket, amikor 2012. január 13-án éjjel a média világgá röpítette a szomorú szenzációt, az olasz partok mellett szerencsétlenséget szenvedett a Costa Cruises hajózási társaság büszkesége, a Concordia nevű luxushajó. Soha ekkora méretű járművet nem ért még baj a vízen, soha ennyi embert egyszerre nem fenyegetett még a vízi katasztrófa réme.

A luxushajót 2004. és 2005. között építette, a korábbiakban is óriás hajók építésében jeleskedő, szakmai körökben jól ismert olasz Fincantieri gyár, a Carnival Corporation részére. A Carnival Corporation a világ legnagyobb személyszállító hajózási társasága, a cégcsoporton belül 11 hajós céget és több mint 100 hajót üzemeltet, köztük a bajba jutott Concordiát is.

A "concordia" olaszul összhangot, megegyezést jelent, és noha a keresztségben ezt az európai népek harmonikus együttélésére értették, azért nomen est omen alapon gondolhatnánk, hogy a hajó életére is jellemző lesz. Hát nem. Az ütközés utáni órákban minden volt csak összhang nem, a későbbi magyarázkodásokban pedig egyezség nem bukkant fel.